Egy felmérés szerint az Európai Unió közszereplői és döntéshozói ijesztőnek és veszélyesnek tartja a Jobbik hihetetlen népszerűségét, és Hitler hatalomra kerülését látja viszont a történelem repetitív mechanizmusaiban.

Az EP választások után a Jobbik bizonyos bizottságokban húszszázalékos részben képviselteti magát.

 

Magyarországon minden ötödik ember a diktatúra bevezetésére szavazna.

A magyar Európa egyik legkiábrándultabb embere. Sokszor valódi indokok nélkül.

Szeretnék pár szó erejéig visszatérni OV évértékelőjére, mert ismét előjött az, ami eddig is a Fidesz különös ismertetőjegye volt: nincs kézzelfogható programjuk.

Egészen egyértelmű, hogy a kormányzás stafétabotját a fiatal demokraták kaparintják meg tavasszal. Ezért merte az MSZP az ifjú Mesterházyt indítani kormányfőjelöltként, és ezért mer a Fidesz mindenfelé olyan nagy mellénnyel nyilatkozni. Amihez viszont nem kéne, hogy mersze legyen, az az, hogy még mindig nem rendelkezik kézzelfogható, olvasható kormányprogrammal.

Múlt hét csütörtök estig csütörtök estig 272-en - köztük politikusok is - csatlakoztak a Facebook-on a "Nem leszek rajta az MDF listán" oldalához...

A megmozdulást feltételezhetően volt, vagy jelenlegi SZDSZ-es politikusok indították, hogy a nyilvánosság előtt is elhatárolódjanak a két párt közös tevékenységétől. Akik az MDF és az SZDSZ közös képviselőljelölt-listájáról már biztosan lemaradnak: Bőhm András, Geerle Erzsébet, Hankó-Faragó Miklós, Horn Gábor, Ungár Klára, Léderer András, Dióssy László , Derdák Tibor és Rózsa Mihály.

Sólyom László múlt pénteken kitűzte a választások pontos időpontját (1. forduló - április 11.), és tegnap útjára engedték a 2010-es országgyűlési választásoknak szentelt weboldal is, mely egyszerű, közérthető, könnyen kezelhető és átlátható felülettel, vakbarát verzióban is elérhető. Tudjátok, ez az az oldal, amit az utolsó estén percenként frissítünk a kedvenc sorozatunk közben....

Az internetes oldal jelenleg a választásokkal kapcsolatos minden naprakész információt tartalmaz: megtalálhatjuk a vonatkozó törvényeket, rendelkezéseket, információkat, minden fontos vonatkozó szabályt.

Dzsudzsák Balázs, a magyar válogatott és a holland PSV Eindhoven focistáját kérte fel a Fidesz, hogy legyen az egyik kampányarcuk - tudta meg a Napi Ász.

 

Az információt a játékos is megerősítette, aki szerint menedzsere tárgyal az ellenzéki párttal és hamarosan megállapodhatnak. A focista elmondta: nem foglalkozik a politikával, de szívesen szerepelne az ellenzéki párt plakátjain, ha ezzel segítene ráirányítani a figyelmet a sportra és a labdarúgásra.

Nemzeti önrendelkezés és igazság, teljes számonkérés és radikális változás - ezeket a vezérelveket tűzte düjösen lengetett zászlajára a Jobbik, mely már előre készül a választási győzelemre.

Vona Gábor, a párt miniszterelnök-jelöltje nemrégiben úgy nyilatkozott, a Jobbik készen áll arra, hogy átvegye a hatalmat, és ezzel megmentse az nemzetet országot.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom kampénynyitó összejövetelén elhangzott az is, hogy a legerősebb fegyver, az igazság is az ő oldalukon áll, de gyakran említette a JObbik kettős keresztjét is...

Ha áprilisig marad a jelenlegi helyzet, a Fidesz megszerzi a bűvös kétharmadot a parlamentben - jött ki a Medián januári elemzésében.

A HVG-nek készített elemzésben kijött, hogy a szavazókedv nem jár éppen a fellegekben: ha a jövő vasárnap lenne a szavazás, bőven 50% alatt járulnának az emberek az urnák elé. Mondjuk az is igaz, hogy négy évvel ezelőtt sem volt fényesebb a helyzet, a masszív kampányostrom azonban ezt végül 64 százalékre tornászta fel. Hogy a részvételi hajlandóság hogy alakul tavaszig, az nagyban függ az iskolázottságtól (a diplomások 60 százaléka, a középfokú végzettségűek 46 százaléka, a 8 osztályt vagy kevesebbet kijárt válaszadóknak alig a négytizede „biztos” szavazó).

Az MSZP választási listáján a párt jelenlegi és korábbi vezetői szerepelnek, többségük már képviselő, vagy jelentős szerepet tölt be a pártban.

 

Az MSZP létrehozott egy interaktív lapcsaládot, melyen nyomon követhetitek a képviselőjelöltjeinek a szakmai és közéleti munkáját is.

 

1. Mesterházy Attila
2. Lendvai Ildikó
3. Kovács László
4. Gyurcsány Ferenc
5. Botka László
6. Szekeres Imre
7. Kiss Péter
8. Simon Gábor
9. Lamperth Mónika
10. Ujhelyi István
11.

Bajnai Gordon miniszterelnök döntési moratórium bevezetését kezdeményezte; a kormány a választásokat megelőző időszakban már nem hoz komolyabb döntéseket. A moratórium bevezetése azért szükséges, hogy az esetleges új kormányalapítókat ne hozza nehéz helyzetbe, vagyis mostantól sem támogatási szerződésekkel, sem az állami vagyon átruházásával, sem személyi ügyekkel kapcsolatban nem születhet nagyobb volumenű döntés.

A kiírt közbeszerzési eljárásokról már csak az új kormány megalakulását követően születhet eredmény, a központi költségvetés kizárólag a közfeladatok zavartalan ellátásához szükésges kötelezettségvállalásokról dönthet, az úniós pályázatok bíráló bizottságai sem tehetnek támogatási javaslatokat.A minisztériumokban nem adományozható tanácsadói cím, valamint április elsejétől nem köthető egyedi támogatási szerződés közhasznú és kiemelten közhasznú társaságokkal.

Sólyom László köztársasági elnök még nem írta ki a parlamenti választások pontos idejét, de megkezdődött a szavazókörök felülvizsgálata, így áprilisig végeznek is vele.

A szakapparátus megkezdte az előkészületeket, és bizonyos módosításokat is bevezethet.

A jegyzők még e hónapban elvégzik a körzesítést, vagyis felülvizsgálják a szavazókörök területi elosztását és számát és sorszámát is.

Egy adott településen változhat a szavazőkörök száma, attól függően, hogy csökkent, vagy nőtt a szavazati joggal bíró lakosság létszáma.

Egy jelenleg hatályos minisztertanácsi rendelet értelmében a kormány kulcsfontosságú, a voksolást érintő változásokat vezethet be - akár jogellensen is!

 

Egy 1990-óta érvényben lévő minisztertanácsi rendelet ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a kormánykabinet módosítsa az országos egyéni választókerületek beosztását, azaz pártpreferenciák alapján olyan változtatásokat hajtsanak végre, amelyek hátrányosan érinthetnek más politikai erőket, ugyanakkor előnyösen érinthetik a kormánypártot.

2010 nem csak Magyarország számára hoz változásokat a politikában (és talán máshol is)

A világon országunkon kívül még hét másik országban kerül sor választásokra:

 

- Mianmarban országgyűlési választások lesznek

- a Közép-afrikai Köztársaságban elnöki és parlamenti választások

- Egyenlítői-Guineán elnöki választások

- Feröer szigetén az Alkotmányról tartanak népszavazást

- Katarban, parlamenti választások lesznek

- akárcsak Tongában,

- Az Egyesült Királyság ben pedig alsóházi választásokat tartanak idén.

 

A Fidesz december 12-én az utolsó döntést is meghozza, ami ahhoz kell, hogy a 176 egyéni választókerületben készen álljanak a jelöltjei. A párt úgy készül, hogy az említett dátum után bármikor bekövetkezhet a választás - mondta Orbán Viktor az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában.

 

 

A Fidesz elnöke a beszélgetés elején kifejtette, nem foglalkozna a kormány azon felvetésével, hogy az ellenzéknek nincs programja. Már kormányoztak, és az emberek pontosan tudják, mit tettek jól vagy rosszul.

Megalakult Szabolcsban az MSZP megyei választmánya.

 

Kedden délután tartotta alakuló ülését az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szövetségének megyei választmánya, Veres János megyei elnök részvételével. Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke Nyíregyházán köszöntötte az ülésén megjelenteket, köztük Kövendy Zsoltot, az újonnan alakult testület elnökét.

 

Az ülést megelőző sajtótájékoztatón az MSZP választmányának elnöke örömét fejezte ki, hogy egyre több helyen mozdulnak meg a párt közösségei.

Növekvő politikai érdektelenség, stabil Fidesz-fölény, hárompárti parlament - ez a summája annak az októberi elemzésnek, amelyet a HVG megbízásából készített a Medián.

Az emberek egyre jobban kiábrándulnak a politikából, amit az is jelez, hogy korábban fél évvel az országgyűlési választások előtt 2001-ben a szavazókorú népesség 63 százaléka, 2005-ben 50 százaléka, most pedig csak a 46 százaléka mondta azt, hogy egy "jövő vasárnapi" választáson biztosan elmenne szavazni.

Vita alakult ki a Méltányosság Politikaelemző Központ új kötetének bemutatóján Bozóki András és Csizmadia Ervin politikatudósok között. Bozóki, az első Gyurcsány-kormány minisztere szerint a 2010-es választást már nem nyerheti meg a baloldal, Csizmadia úgy fogalmazott: természetesen még semmi sem dőlt el.

Bozóki András, aki a politikába tett rövid kitérő után visszatért a tudományos pályára, a magyar közéletet egészen a legutóbbi hetekig uraló témákról, a "jóléti rendszerváltás" programjáról és az "őszödi paradigmáról" beszélt, majd kijelentette: egyetértek kollégájával, Török Gáborral, hogy ez az őszödi paradigma véget ért.

Magyarországon az Alkotmány értelmében törvényhozói hatalom a szabad, általános választásokon megválasztott Országgyűlés kezében van.

A választási eljárásról az 1997. évi C. törvény rendelkezik.

Az országgyűlési képviselőket négy évre választják a választójoggal rendelkező állampolgárok. A választás időpontját – a szokásjognak megfelelően a pártokkal egyeztetve – a köztársasági elnök jelöli ki. A választás rendszerint két fordulós, a második fordulót – ahol szükséges – általában két héttel az első után tartják.